Az otthon megfelelő szellőzés a kulcsa számos probléma megoldásának, pl. Hasonló a probléma a tetőtér esetében is. Milyen szellőztetést válassz ilyen helyzetben? És milyen rendszereket használnak a használható és nem használható padlásokhoz?
Ellenőrizze a szellőzést az Onninen nagykereskedésében
Milyen típusú szellőzést válasszunk a tetőtérbe?
A tetőtér az épület legfelső emelete és a tető között elhelyezkedő tér, mely lakáscélra lett kialakítva. Emiatt számos olyan feltételnek kell megfelelnie, amelyek lehetővé teszik a mindennapi használatot, például az átlagos magasságnak, amely legalább 2 m legyen Azokban az épületekben, ahol a tetőtér az épület további emeleteként szolgál kell venni a padlás megfelelő szellőzéséhez.
A tetőtérben a gravitációs és a gépi szellőztetés egyaránt működni fog. A megfelelő megoldás kiválasztását az adott létesítmény sajátos körülményei határozzák meg. A döntést az is befolyásolja, hogy van-e kis tetőtér a padlás felett, a tető típusa, valamint a szigetelés típusa és módja.
Tetőtér esetén a szellőzőrendszert megfelelően kell megtervezni és kiépíteni, a hatékonysága ettől függ. Főleg, hogy viszonylag kis szintkülönbség van a szellőzőcsatorna be- és kimenete között. Ez viszont azt jelenti, hogy a fellépő természetes áramlás hatástalan és elégtelen lehet. A tetőtér lakói ezután magas páratartalmú és szennyezettebb levegőjű helyiségekben maradnak. Ezek a tényezők nagyon negatív hatással lehetnek az egészségre, és a jólét romlásához vezethetnek.
Milyen szellőztető rendszereket válasszunk a tetőtérbe?
Mind a gravitációs, mind a gépi szellőztetés nagyon jól tud működni a tetőtérben. A tetőtér sajátos adottságai miatt jó megoldás például a gravitációs rendszer kombinálása speciális kéményedényekkel. Ezek kis ventilátorok , amelyek támogatják a szellőzőrendszer megfelelő és hatékony működését.
A gravitációs szellőztetés lényege a természetes légmozgások alkalmazása, amelyek a gravitációs erőknek köszönhetően jönnek létre. A tartóelemek (ventilátorok) nélküli rendszerekben nagy jelentősége van az épületen kívüli és belső hőmérséklet-különbségnek. Ha az eltérés legalább 12 fok, akkor a megfelelő szellőzés biztosításához csak akadálymentes gravitációs szellőzőcsatornák, beleértve a csöveket és kéményeket, valamint a nyitott vagy szivárgó ablakok elegendőek.
Gyakran hangsúlyozzák, hogy a speciális körülmények miatt a tetőtérben jobb lesz a gépi szellőzés. A megfelelő eszközöknek köszönhetően hatékonyabb a légcsere, és a tetőtérben tartózkodók is élvezhetik a friss, tiszta levegőt. A gépi szellőztetés akkor működik tökéletesen, ha hővisszanyeréssel, azaz a meleg levegő visszanyerésével járó módszerrel kombinálják. Ennek köszönhetően nem lesz szükség további elemekre a tetőtérben, mint például ablaknyílások, szellőzőrácsok, kémények vagy egyéb, levegőt elvezető szerkezetek és rendszerek.
Mi a különbség a használható padlás és a nem használható padlás szellőzése között?
A tetőtér szellőztetése nem csak a nedvesség kívülről való elvezetéséről szól, mivel a tér otthonként szolgál, hanem az ott tartózkodók biztonságát is biztosítania kell. A levegőnek tisztának és megfelelően fűtöttnek kell lennie, fűtés alkalmazása esetén megfelelő szellőztetés szükséges.
A tetőtér hatékony szellőzésére is szükség van, de ennek más a szerepe. Alapvető feladat a felgyülemlett nedvesség eltávolítása, mert annak feleslege hátrányosan befolyásolja a szigetelő- és szigetelőanyagok tulajdonságait, állapotát. Azokon a helyeken, ahol magas a páratartalom, gomba- és penészproblémák lépnek fel. Érdemes megjegyezni, hogy ha a tetőtér nincs megfelelően szellőztetve, akkor az épület hőmérséklete magas lesz.
A tetőtér szellőzésének módja a tető típusától függ. Oromfalaknál az oromfalakba lyukakat kell készíteni. Ha más szerkezetű tetőről van szó, pl. Ezenkívül szükség van egy légrés kialakítására is, például a tető eresz mentén. Ez a rendszer biztosítja a gravitációs szellőztetés megfelelő működését. A rés kialakítható például perforált fenéklappal.