A frekvenciaváltó egy elektronikus rendszer, amely lehetővé teszi a háromfázisú váltakozó áramú motorok fordulatszámának zökkenőmentes szabályozását a tápfeszültség frekvenciájának változtatásával. Sok év telt el az első tirisztoros átalakítók óta. Ez idő alatt a konverterek tervezési változtatásokon mentek keresztül, de a fő működési elv változatlan maradt.
A frekvenciaváltók tervezési változtatásait elsősorban az ipari automatizálás folyamatos növekedése diktálja. A gyártási folyamatokat folyamatosan fejlesztik, és erőfeszítéseket tesznek az eszközök lehető legmagasabb hatékonyságának, megbízhatóságának és minőségének elérésére. A fokozatos miniatürizálás, a félvezető rendszerek fejlesztése és a frekvenciaváltók növekvő használata azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden iparágban megtalálhatók. Mindannyian ismerjük az átjátszó fogalmát. Többé-kevésbé üzemeltethetjük is, de a hajtásrendszer helyes működését meghatározó alapvető kritérium a frekvenciaváltó megfelelő kiválasztása.
Tekintse meg az invertereket az Onninen nagykereskedésében
1. lépés – milyen jellegű az elektromos motor terhelése?
Nagyon fontos meghatározni, hogy egy adott gépnél hogyan néznek ki a nyomaték karakterisztikák (nyomaték - a motor tengelyén keletkező erő) a fordulatszám függvényében? Általában kétféle ilyen terhelés létezik: változó és állandó nyomatékú. Figyelembe kell venni, hogy adott esetben a két leggyakoribb terhelési jellemző közül melyik az. A változó nyomatékú terhelések azok, amelyeknél a nyomaték karakterisztikája a fordulatszám függvényében változik. Ilyen terhelések közé tartoznak a szivattyú- és ventilátorhajtások, amelyeknél a nyomatékkarakterisztika négyzetre kerül a fordulatszámmal (M~1/f 2 ). A centrifugálszivattyúk és ventilátorok fordulatszámának növekedésével a hálózatból felvett teljesítmény a harmadik teljesítménnyel növekszik. Ezért a legnagyobb energiamegtakarítás a szivattyú vagy a ventilátor fordulatszámának szabályozásával érhető el.
A szivattyúk és ventilátorok normál működése során a fordulatszám a névleges fordulatszám 50-90%-a között van beállítva. A terhelés a sebesség négyzetével nő, és 30% és 80% között mozog. Emiatt a szivattyúk, ventilátorok általában alulterheltek, és konverterek választhatók ki hozzájuk az ún. kettős minősítés. Példa az ANIRO ajánlatból: IS7 sorozatú konverter 0,75KW teljesítménnyel 1,5KW teljesítményű szivattyúhoz vagy ventilátorhoz használható - a motor adattábláján jelzettnél egy típussorozattal alacsonyabbat válassz. Változó nyomatékú terheléseknél általában legfeljebb 120% In túlterhelésre van szükség 60 másodpercig (alulterhelés).
Az állandó nyomatékú terhelések azok, amelyeknél a nyomaték értéke időben állandó marad. Ha a motor terhelése állandó, akkor a motornak nagyobb nyomatékot kell tudnia előállítani, mint a terhelési nyomaték. A többletnyomatékot a motor tengelyének megfelelő gyorsulásának biztosítására használják fel. Ilyen terhelés esetén a konverternek képesnek kell lennie a terheléshez képest 60%-os többletnyomaték létrehozására, ami lehetővé teszi a könnyű vezérlést hirtelen terhelésváltozások esetén. A hajtás túlterhelési kapacitása ilyen terheléseknél általában 150% In 60 másodpercig. Az állandó nyomatékú terhelések közé tartoznak: hosszú szalagos szállítószalagok, aprítók, hengerművek, malmok, keverők, zúzógépek stb. Az állandó nyomatékú terhelések nagyobb igénybevételt jelentenek, és gyakran a változó nyomatékú terhelésektől eltérően magasabb típusú hajtást választanak. Ellentétben azzal, amit a motor adattáblája jelez.
Ha ismertek a terhelési jellemzők, folytassa a második lépéssel – a motor adattáblájával.
Tekintse meg az LS elektromos invertereket a nagykereskedelmi kínálatban
2. lépés – a motort leíró elektromos mennyiségek?
A hajtás kiválasztásánál kritikus fontosságú tényező a meghajtott motor elektromos jellemzői. Mindig hasonlítsa össze a hajtás adatait a motor adattábláján szereplő adatokkal. Az átalakítót a motor névleges árama (nem teljesítmény) vagy a motor által fogyasztott látszólagos teljesítmény (nem aktív teljesítmény) alapján kell kiválasztani. Milyen paraméterekre kell figyelni? Először is ellenőrizzük a motor névleges áramát és tápfeszültségét. A motorokat általában úgy gyártják, hogy a felhasználó az állórész belső csatlakozásaitól függően (csillag- és deltacsatlakozás) két tápellátási szabvány közül választhat. Így a hozzávetőlegesen 4 KW teljesítményű motorokat úgy gyártják, hogy háromszögbe kapcsolva 3x230VAC feszültséggel, csillagba kapcsolva 3x400VAC feszültséggel működjenek. Ezen a ponton a felhasználónak el kell döntenie, hogyan akarja csatlakoztatni a motort. Ez határozza meg, hogy milyen típusú meghajtót használjon (egyfázisú vagy háromfázisú). A folyamat után ismerjük a terhelés jellegét, és rendelkezünk adatokkal a motor feszültségéről és névleges áramáról.
3. lépés – Mi a rendszer dinamikája (indítás és leállítás)?
Meg kell válaszolnunk a kérdést: nagyon magas dinamikát igényel a meghajtó alkalmazásunk? Gyakori és hirtelen szabályozott motorfékezést tapasztal? Azt is ellenőriznünk kell, hogy nagy terhelés mellett szükség van-e hirtelen sebességváltásra? Nagy tehetetlenséggel dolgozik? Ha igen, a miénk frekvenciaváltó megfelelő fék- vagy regeneratív rendszerekkel kell felszerelni. Azokban az alkalmazásokban, ahol nagyon gyakran fékezésre kerül sor, célszerű olyan átalakítót használni, amely regenerálható, azaz az áramot visszavezeti a hálózatba. Fékezés közben a motor generátorrá válik, és az energia visszatér a frekvenciaváltóhoz. Ezt az energiát egy fékmodul és egy fékellenállás segítségével kell összegyűjteni, vagy az energiát az elektromos hálózatba továbbítani. Ebben a szakaszban meg kell határozni, hogy az átalakítót fékezőmodullal és ellenállással kell-e felszerelni, vagy regeneratív modulra van szükség. Általában azokban az alkalmazásokban, ahol gyors és ellenőrzött leállításra van szükség, vagy amikor nagy tehetetlenséggel dolgozik (ventilátor nagy lapátokkal), megfelelő fékezőrendszert kell alkalmazni.
Csere előnyei az új OnnTop hűségplatformon!
4. lépés – Telepítési hely, környezeti feltételek?
Miután lefolytatott egy kiterjedt interjút az alkalmazásunkkal és a motorunkkal kapcsolatban, ideje volt átgondolni a telepítési helyet. Ez legalább több okból is nagyon fontos: milyen IP-besorolással kell rendelkeznie a készüléknek? Ki van téve nedvességnek? Beporzás? Rezgés? Mi a környezeti hőmérséklet? A telepítés helye ipari vagy lakókörnyezet?
Az élelmiszeriparban a berendezések gyártás utáni gyakori mosása miatt IP 66-os besorolás szükséges. Ha a készüléket olyan kapcsolószekrénybe kell beszerelni, amely már rendelkezik megfelelő IP-besorolással, akkor nem kell túlfizetni a ház fokozott védettségéért. Elég egy egyszerű, tipikus IP20-as. A beépítési helytől függően az átalakítónkat megfelelő EMC szűrőosztályokkal is fel kell szerelni. Lakossági környezetben a korlátozások nagyobbak, és a szűrőnek C2 osztályúnak kell lennie. Ipari környezethez – C3 osztály. A legjobb, ha konvertereket vásárol beépített EMC-szűrővel és fojtóval az egyenáramú áramkörben. Ez alacsonyabb interferenciaképződést, alacsonyabb áramtorzítást és jobb teljesítménytényezőt garantál.
5. lépés – Szükséges tartozékok, szűrők, fojtótekercsek, opciós kártyák, kommunikáció?
Végül kérdezze meg magát a szükséges kiegészítő tartozékokról, mint például: bemeneti/kimeneti fojtók , számos bővítési opciós kártya (további bemenetek/kimenetek, biztonságos leállítás bemenet, PTC, vésztáp, PLC kártya), vagy kommunikációs kártyák (profibus, modbus, ethernet, profinet, ethercat).
A hajtásrendszer, a motor és a beépítési hely megfelelő elemzése garantálja a megfelelő frekvenciaváltó kiválasztását. Fentebb leírtuk öt lépés a meghajtó kiválasztásakor lehetővé teszi hajtásrendszerünk hibamentes és hosszantartó működését. Ne feledje, hogy a rosszul vagy helytelenül kiválasztott frekvenciaváltó több kárt okozhat, mint hasznot.
Kérdései vannak az iparággal kapcsolatban? Csatlakozz a Świat Instalacji csoporthoz!