A Globális Szén-dioxid-atlasz szerint az Európai Unió évente körülbelül 4 millió kilotonna CO2-egyenértéket bocsát ki. Bár az EU a globális kibocsátásnak csupán 7%-áért felelős (ami az európai gazdaság méretét tekintve nem rossz eredmény), még mindig sok a tennivaló ezen a területen. Az egyik terület, amely fejlesztésre szorul, az építőipar és az épületek energiaigénye.
Nézze meg a gáztűzhelyeket az Onninen nagykereskedőnél
Miről szól az EU épületenergetikai teljesítményről szóló irányelve?
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv elsődleges célja az épületek energiafogyasztásának csökkentése, és ennek eredményeként az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. E célok elérése érdekében az irányelv követelményeket vezet be a tagállamok számára a következő szabályozások bevezetésére:
- az új és meglévő épületek energiahatékonyságának növelése;
- a megújuló energiaforrások és az intelligens energiagazdálkodási rendszerek használatának előmozdítása;
- közel nulla energiaigényű épületek (nZEB) építésének ösztönzése;
- bevezetni az épületekre vonatkozó kötelező energetikai tanúsítványokat.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv egyik legfontosabb rendelkezése az a követelmény, hogy az EU-ban épülő összes új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Az ilyen épületeket nagyon magas energiahatékonysággal kell jellemezni, és energiaigényük nagy részét megújuló energiaforrásokból kell fedezni. A meglévő épületek esetében az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy rendszeresen korszerűsítsék azokat az energiahatékonyság javítása érdekében.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) kiemeli az energiafigyelő és -optimalizáló rendszerek, például az intelligens mérők és az energiagazdálkodási rendszerek fontosságát is. Ezen technológiák bevezetésének célja, hogy a felhasználók jobban kézben tarthassák energiafogyasztásukat, és ezáltal csökkentsék a kibocsátásokat.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv bevezeti az épületek energiatanúsítványainak meglétét, amelyek tájékoztatást nyújtanak az energiahatékonyságukról. Az ilyen tanúsítványok szükségesek ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor, céljuk pedig az energiafogyasztással kapcsolatos tudatosság növelése és az energiatakarékos technológiákba való beruházások ösztönzése.
Az Európai Unió EPBD irányelve és a gázfűtési rendszerek
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv elsősorban a megújuló energiaforrások előmozdítására és a fosszilis tüzelőanyagok elhagyására helyezi a hangsúlyt. Azonban nem írja elő a gázkazánok leszerelésének kötelezettségét, és nem tiltja azok használatát sem. Az új szabályozás még az ilyen kazánok új építésű épületekben történő telepítését sem tiltja majd. A gázkazánok és -kazánok továbbra is használhatók lesznek, de bizonyos követelmények teljesülése esetén.
Az ehhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik az idén módosított EU Épületek Energiahatékonyságáról szóló irányelve (EPBD). Feltételezései szerint az EU-ban a lakóépületek primerenergia-fogyasztása az évtized végére 16%-kal csökken. Öt évvel később akár 22%-os csökkenés is várható. Hogyan kívánja a jogalkotó elérni ezeket a célokat? Mit jelentenek az EPBD-vel kapcsolatos változások a gázkazánok használói számára? Vajon az új szabályozás azt jelenti, hogy a kazáncsere nélkül hamarosan hidegek lesznek az otthonaikban lévő radiátorok ?
2025-től az EU tagállamai nem tudnak majd támogatást nyújtani gázkazánok vásárlásához. Ez a döntés annak köszönhető, hogy a földgázt környezetbarát üzemanyagként ismerik el, annak ellenére, hogy évekig tisztább alternatívájaként reklámozták a szénnek vagy a fűtőolajnak. Ez a változás sok befektetőt meglepett, akik egészen a közelmúltig a gázkazánt választották tiszta hőforrásként. Bár a támogatások hiánya nem jelenti a gázkazánok telepítésének teljes tilalmát, de visszatarthatja őket a használatuktól.
Az irányelv célkitűzéseinek elérése felé a következő lépés az új gázkazánok telepítésének tilalma középületekben – például iskolákban, irodákban vagy egészségügyi intézményekben. A tilalom 2028-ban lép hatályba.
Ki kell cserélni a gázkazánokat az EU EPBD irányelve miatt?
Az irányelv értelmében 2030-ban hatályba lép az új gázkazánok magánépületekben történő telepítésének tilalma is. Bár azok, akik már telepítettek gázkazánokat, továbbra is használhatják azokat, az új berendezések telepítésének hiánya befolyásolhatja a befektetők döntéseit a korszerűsítési munkálatokkal kapcsolatban. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) azonban rendelkezik néhány kivételről. Ezt követően lehetőség lesz gázkazánok hibrid rendszerekben történő telepítésére, amelyek a gázt hőszivattyúkkal vagy megújuló energiaforrásokkal kombinálják.
Egy másik kiskapu a fosszilis tüzelőanyag fogalmának eltérő értelmezési lehetősége. Az irányelv csak az ezekkel működő kazánokat tiltja. Ha az üzemanyag akár csak egy töredék bioüzemanyagot is tartalmaz, a gázkazánt ökológiai hőforrásnak tekintik. Számos szakértő már most azt jósolja, hogy a beszállítók kihasználják ezt a megoldást, így a gázkazánokat ugyanolyan mértékben fogják használni, mint korábban. Egy ilyen eszközbe való befektetés ezért továbbra is indokolt – különösen akkor, ha egy hibrid berendezés része, amely gázfűtést hőszivattyúval vagy megújuló energiaforrásokkal kombinál.