A viharral nincs tréfa, mert óriási veszélyt rejt magában. Időről időre hallunk drámai eseményekről a villámcsapásokkal kapcsolatban. Leggyakrabban nyílt tereken fordul elő, ahol nehéz menedéket találni, de a villám gyakran becsap az épületekbe, tönkreteszi azokat, és óriási kockázatot jelent a háztartás tagjaira. Ennek megakadályozására villámvédelmi rendszereket telepítenek.
Tekintse meg a villámvédelmi berendezéseket az Onninen nagykereskedőjénél
A villámvédelmi berendezések nem csak a közvetlen villámcsapás ellen védenek, hanem a légköri túlfeszültségek ellen is, amelyek költséges károkat okozhatnak az elektromos berendezésekben és az elektronikai eszközökben. Ez a téma nagyon komoly, ezért egy kiterjedt cikket szentelünk neki, rámutatva a legfontosabb kérdésekre. Először is nézzük meg, milyen épületek igényelnek villámvédelmet, és miért olyan fontos egy adott helyen a villámvédelmi rendszer kialakítása? Ezután áttérünk a további fontos fogalmakra: a villámkockázati index kiszámítása a PN-EN 62305-2 szabvány szerint, az épület védelme külső és belső LPS beépítéssel, LPL és LPS osztályú védelmi szint a jogi szabványok összefüggésében, légi terminálok beépítési helyének kiszámítása és a hatályos előírások és szabványok villámvédelmi telepítés. Olvasásra invitálunk!
Mely épületeken kötelező a villámvédelem felszerelése?
Villámvédelmi berendezéseket , közismert nevén villámhárítókat, sok épületre szerelik fel, különösen ott, ahol ilyen követelményre van szükség. Ez sok tényezőtől függ, például az épület típusától, magasságától, rendeltetésétől és elhelyezkedésétől. Ezért a villámvédelmi rendszer telepítésekor emlékeznünk kell rájuk. A lengyel jogi szabályozás (az infrastrukturális miniszter 2002. április 12-i rendelete az épületek műszaki feltételeiről és elhelyezkedésükről) kimondja, hogy a villámcsapásnak különösen kitett épületekben kötelező a villámvédelem felszerelése, amely ennek következtében tragikus balesetet okozhat. hatások fenyegetése – az emberi egészségre, a környezetre és a tulajdonra. A villámvédelmi rendszer telepítésénél ezért figyelembe kell venni ezeket az irányelveket, és be kell tartani azokat a műszaki feltételeket, amelyeknek meg kell felelniük.
Ennek figyelembevételével ipari és raktári létesítményeket értünk, különösen azokat, ahol gyúlékony anyagokat tárolnak. Ugyanakkor ezek nagy tetőfelületű épületek, amelyek villámcsapásnak vannak kitéve. Ez vonatkozik a magas, 20 méter feletti lakóépületekre, középületekre (iskolák, kórházak, irodák stb.), valamint a történelmi és műemlék jellegű épületekre is, amelyek értéküknél fogva kiemelt védelmet igényelnek.
Hogyan kell helyesen kiszámítani a villámkockázati indexet a PN-EN 62305-2 szabványhoz?
Ahhoz, hogy a villámvédelem hatékony legyen, nem csak megfelelően kell felszerelni, hanem a villámveszély szempontjából is meg kell választani. Ehhez a kockázati indexet helyesen kell kiszámítani a PN-EN 62305-2 szabvány szerint. A Lightning Risk Index (LRI) a legfontosabb paraméter, amely lehetővé teszi annak meghatározását, hogy egy adott épületben szükség van-e villámvédelmi rendszerre, és ha igen, milyen szintet kell alkalmazni. A PN-EN 62305-2 szabvány részletesen leírja az említett indikátor módszertanát. Ehhez több kulcsfontosságú tényezőt is figyelembe kell vennünk. Az egyik természetesen az épület típusa és magassága. Minél magasabbak, annál nagyobb a villámcsapás kockázata. Ugyanezt mondjuk a felületről is. Minél nagyobb, annál nagyobb a veszélyes ütközés veszélye.
Egy másik paraméter az épületek elhelyezkedése, mivel a nagy villámsűrűségű területeken találhatók jobban ki vannak téve a villámcsapásnak. Ez vonatkozik például a magasan elhelyezkedő épületekre. Az épület rendeltetése is rendkívül fontos tényező, mert ahol sokan tartózkodnak, vagy veszélyes anyagokat tárolnak, azok magasabb szintű védelmet igényelnek. Ugyanilyen fontosak az épületek felépítéséhez használt szerkezeti elemek és anyagok, mivel vihar idején növelhetik a kockázatot. A fémből készült tárgyak különösen ki vannak téve ennek a veszélynek.
A PN-EN 62305-2 szabvány sok részletes táblázatot és képletet tartalmaz. Nekik köszönhetően lehetséges a villámkockázati index kiszámítása. Az olyan tényezők figyelembevételével, mint az elhelyezkedés, a magasság és a tetőterület, kiszámítható annak valószínűsége, hogy egy épületet villámcsapás ér (N). További érték az esetleges károk felmérése (L), ahol az épület rendeltetését és a benne tárolt anyagok típusát veszik figyelembe. Ennek alapján a kockázati index (R) kiszámítható a következő képlettel: R = N x L, ahol R a kockázati szint meghatározása, aminek köszönhetően a villámvédelem mértéke állítható.
Az épület megfelelő biztonsága külső és belső LPS beépítéssel
Az épület villámcsapás elleni hatékony védelme érdekében egy átfogó villámvédelmi rendszert kell használnunk, amely egy külső telepítésből (LPS - Lighting Protection System) és egy belsőből áll. Ezek közül az első - külső villámvédelmi rendszer (LPS) - olyan elemekből áll, mint:
- Levegő terminálok - elfogják a villámkisüléseket; ez lehet függőleges, vízszintes vagy kombinált fordulat;
- Levezető vezetékek - közvetlen villámáram a levegőcsatlakozóktól a földelektródákig. Az alsó vezetők szerepe ezért itt rendkívül fontos;
- Villámvédelmi földelő elektródák - villámáramot vezetnek a földre. Megkülönböztetünk függőleges földelőelektródákat, amelyek a földbe hajtott rudak, és vízszintes földelő elektródákat - a földbe temetett rézcsíkokat.
A külső telepítés rendkívül fontos, hiszen a villámlás elleni küzdelem élvonalában van. Azonban nem fog megfelelően működni belső telepítés nélkül, amely magában foglalja:
- Túlfeszültség-levezetők - védik az elektromos hálózatokat és az elektronikus berendezéseket a villámcsapás okozta túlfeszültség ellen;
- Árnyékolás és földelés - ezeknek az elemeknek köszönhetően csökken az elektromos berendezések károsodásának kockázata. A földelés kérdése tehát éppolyan fontos itt, mint a fent említett korlátozók. Ezért minden telepítésnél a földelő elektróda az alap.
Tekintse meg a villámvédelmi berendezéseket az Onninen nagykereskedőjénél
Védelmi szint LPL és LPS A villámvédelmi berendezések osztálya és jogi szabványai
A villámvédelmi fokozat (LPL), valamint a villámvédelmi beépítési osztály (LPS - Lightning Protection System) a PN-EN 62305 szabvány szerint határozza meg a villámvédelmi telepítés követelményeit villámvédelmi szintek - LPL I-től LPL IV-ig.
Közülük az első - LPL I - a legmagasabb szintű védelmet jelenti, nagyon erős villámcsapásokkal rendelkező épületekhez ajánlott. Ezt a tendenciát követve az LPL II a magas, az LPL III - közepes kockázatú, az LPL IV - az alacsony kockázatú épületekre vonatkozik.
Az LPS villámvédelmi rendszerosztály részletes műszaki követelményeket határoz meg a beépítési elemekre vonatkozóan. Felsoroljuk az I. osztályt, amely a magas követelményeket és a legfejlettebb technológiák és anyagok használatát határozza meg, valamint az alacsonyabb osztályokat - II, III és IV, vagyis alacsonyabb műszaki követelményeket. Ezeket azonban mindig a védelmi szinthez kell igazítani.
Hogyan kell kiszámítani a légi terminálok telepítési helyét?
A légterminálok telepítési helye nagyon fontos a teljes telepítés szempontjából, ezért azt helyesen kell kiszámítani. Ennek megvalósításához olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint az épület típusa, a légi terminálok típusa és a légi terminálok közötti távolság.
Az első paraméternél - az épület típusánál - a lényeg a légterminálok megfelelő elrendezése, vagyis úgy, hogy az épület teljes felületét lefedje, ezzel biztosítva az építmény védelmét. A következő szemponttal – a légterminálok típusával – kapcsolatban érdemes tudni, hogy lehetnek függőlegesek, például árboc típusúak, vagy vízszintesek, például villámkábel . A kérdés az ő választásuk, ami a tető formájától és az épület sajátosságaitól függ. Ugyanilyen fontos a terminálok közötti távolság kérdése. A PN-EN 62305 szabvány szerint a távolságokat pontosan kell megválasztani, hogy a tetőn egyetlen pont se legyen a védőzónán kívül. Ez de facto azt jelenti, hogy a légi terminálokat megfelelő távolságra kell elhelyezni. Ha alacsony kockázatú épületekről van szó (pl. LPL IV), ezek nem lehetnek hosszabbak 10-15 m-nél Magasabb kockázat esetén ezeknek a távolságoknak természetesen még kisebbnek kell lenniük.
A téma magyarázatához érdemes példaszámításokat bemutatni. Vegyünk tehát egy 30x40 méteres lapostetős épületet. Az LPL III védelmi szint itt megköveteli, hogy a légterminálok közötti távolság 10 méter legyen. Ezért a tető hosszabbik oldalán 4 légcsatlakozónak kell lennie, hogy a teljes hosszt lefedje. A számítások tehát a következők: 30m/10m=3. A rövidebb oldalon 5 légterminált kell elhelyeznünk, tehát 40m/10m=4. Ez összesen legalább 20 csalást ad.
A villámvédelmi berendezésekre vonatkozó hatályos előírások és szabványok PN-EN 62305
Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk erről a témáról, érdemes többet megtudnunk a PN-EN 62305 villámvédelmi berendezések jelenlegi szabályozásairól és szabványairól. Ez a szabvány négy részből áll: PN-EN 62305-1 (A villámvédelem általános elvei), PN. -EN 62305-2 (Kockázatkezelés és a villámkockázati index számítása), PN-EN 62305-3 (Épületek és létesítmények fizikai védelme), PN-EN 62305-4 (Elektronikus eszközök védelme épületekben).
Ezen szabványok ismeretében érdemes megismerni a berendezések tervezésével és beépítésével kapcsolatos legfontosabb követelményeket is, nemcsak a PN-EN 62305 szabványnak megfelelően, hanem a vonatkozó építési jogi előírásoknak megfelelően is. Ez vonatkozik az olyan anyagokra és alkatrészekre is, mint a légcsatlakozók, a nyomócsövek és a földelő elektródák. Mindezeknek az elemeknek meg kell felelniük bizonyos minőségi követelményeknek, és kifogástalan korrózióállóságot kell mutatniuk. Fontos megjegyezni a rendszeres ellenőrzéseket és karbantartásokat is, hogy biztosítsák a villámvédelmi rendszer hatékonyságát és hosszú távú megbízhatóságát.
Emlékeztetni kell arra is, hogy az infrastrukturális miniszter 2002. április 12-i, az épületek műszaki feltételeiről és elhelyezéséről szóló rendelete némileg módosult. A frissítés célja a villámvédelem műszaki szabványainak módosítása volt. A rendeletet módosító rendelkezések olyan korszerű anyagok és technológiák alkalmazását érintik, mint a karikavas és a villámdrót, amelyeknek nagy vezetőképességű anyagokból kell készülniük. A rendelet az ellenőrzések és karbantartások gyakoriságának növelésére vonatkozó információkat is tartalmaz.
Reméljük, hogy megtanulta, mi a legfontosabb a villámvédelmi berendezések biztonsági és jogi követelményei tekintetében. Ez a téma rendkívül fontos, ezért érdemes alaposan megismerni.
Tekintse meg a villámvédelmi berendezéseket az Onninen nagykereskedőjénél